Halászi Hagyományőrző Egyesület

Egyesületünk 1990 okt. 28-án alakult azzal a céllal, hogy a nagy múltú – évszázadokon át mezővárosi rangot és kiváltságokat bíró – községünk már-már veszendőbe menő részben megmentett értékeit megóvjuk, tovább őrizzük, ápoljuk.
Az Alapszabályban megfogalmazott cél: „ A község vallási, világi, néphagyományi értékeinek gyűjtése, őrzése, felújítása, a mindennapi életbe való beillesztése az egyesület jelszava értelmében: Csak értékes múltra építhet a jelen értékesebb jövőt.”
A tizenöt alapító tag addig főleg egyénileg munkálkodott az értékek mentésén.
Az első tagtoborzó gyűlésen 45 új tag lépett be az egyesületbe.
A tagok száma jelenleg:  116 fő.
A gazdag történelmi múlt, néphagyományok, szokások és a valamikori pezsgő falusi kulturális élet máig ható emlékeiből merítve kezdtük meg tevékenységünket.
Az egyesület működése szakmai alapon történik a szakosztályokban és az azokhoz tartozó szakcsoportokban. A szakosztályok feladatokra szerveződtek, a szakcsoportok hajtják végre a feladatokat.
A munkát összehangoltan a taggyűlés által összeállított, jóváhagyott éves terv szerint végezzük.


Szakcsoportok

Hagyományőrző művészeti csoportok:

Úgó néptánccsoport -  Halásziban elődeink idejében fellelhető nagyra becsült rét illetve legelő volt a mai Aranyosi vendéglő mögött. Korábban a szóban forgó réten, a víz utat tört magának és vízesésszerű képződményt alakított. Az állandóan fújó északi szél a vizet fújó, zubogó hangokkal ruházta fel, amelyet a község lakói elkereszteltek Úgónak, amelyről a nevét a tánccsoport kapta. 1992 óta működik, változó létszámmal, korosztályokkal. Jelenleg 9 középiskolás- és 9 általános iskoláskorú tagja van. Elsősorban helyi táncokat és tájjellegű táncokat tanulnak. Együttműködnek az idős egyesületi tagokkal, a farsangi táncházakban tőlük tanultak helyi táncokat. „Halászi lakodalom” önálló összeállítással sikeres hagyományőrző eredményt mutathatnak fel. A megye területén, több helyen, több néptáncos rendezvényen szerepeltek. A helyi rendezvények, ünnepek színvonalát emelik /Márc. 15, falunap, idősek napja, gyereknap/. Rendszeres résztvevői Zalakomárban a középkori mezővárosok találkozójának. A 2006 óta megrendezésre kerülő Bertóké Napok néptáncverseny házigazda szerepét látják el a többi egyesületi taggal együtt. A rendezvény főszervezője a Lajta Néptáncegyesület, kapcsolataik révén a rendezvény nemzetközi jellegűvé nőtte ki magát.

Népdalkör – Több éves gyűjtések, feldolgozások után 2003-ban alakult azért, hogy széles körben is megismerhessék népdalkincsünket. Elsősorban a halászi dalokat és a szigetközieket tanultuk meg, melyeket helyi rendezvényeken, a régiónkban, esetleg felkérésre hagyományőrző rendezvényeken adjuk elő. Részt vettünk a Középkori mezővárosok találkozóján Zalakomárban. Vezető szerepet vállalunk az egyesületen belül a korosztályok együttműködésében, a tudás átadásában. Közös műsort állítottunk össze a néptáncosokkal a helyi gyűjtésű katona-, népdalokból. Továbbiakban a gyűjtött anyagból közös dalos-táncos előadásokat tervezünk. Közösen alakítottuk az ádventi Betlehemes játékot is.
Az ún. „Bertóké napok” házgazda szerepét töltjük be a néptáncosokkal együtt.

Lovasbandérium-lovashagyományok -  A község történetének feldolgozása alapján már a halászbokrokba tömörült lakosok közül többen szállítási munkát végeztek, a krónika szerint a királyi udvar halszállítói voltak, majd Bécsbe és Budára szénát, gyümölcsöt szállítottak. Kitűntek vitézségükkel is. 1550-ben kelt oklevél a királyi elődökre és meglévő mezővárosi rangra hivatkozva adott privilégiumot, vásártartási jogot, vámmentességet.
A mezővárosi ranghoz hozzátartozott a lovasbandérium fenntartása, szükség esetén harcbavonulása. Mindezen előzményeken kívül a lótartás feltételeinek kedvezett a természeti környezet is és a nagy kiterjedésű, jó legelő területek. Teljesen a mezőgazdaságra való áttérés feltételei is adottak voltak a viszonylag nagy területű szántók által. A lótartás nemcsak a megélhetés feltételeit szolgálta, hanem a közösségi életben is nagy szerepet játszott. Évszázadokra visszanyúl a védőszent, Szent Márton tisztelete. A Középkorban Európa városaiban a szent tiszteletére lovas felvonulásokat tartottak. 1500-ból származó pecsétünkön a lovas ábrázolás látható.
A helyi lovasbandériumról fennmaradt emlék a korabeli feljegyzésből miszerint Kossuth Lajost kísérték ebben a régióban a toborzó útján. Továbbá az e századi szerepükről már többet tudunk. Püspököt fogadták, kísérték a bérmálások alkalmával, valamint ha a régi pap elment és az új megérkezett, akkor is megadták a díszkíséretet. Ezenkívül nemzeti ünnepek és különböző társadalmi rendezvények ünnepélyességét emelték részvételükkel. Fennmaradt fényképek, emlékezések tették lehetővé, hogy az újjászerveződés az elődök hagyományaira épüljön. A még élő volt bandérium tagok az akkor legényszervezet (KALOT) tagjai és az újonnan alakult bandérium tagok számára találkozót szerveztünk.
 Ilyen történeti emlékek alapján alakult ujjá a Lovasbandérium 1998-ban. Mosonmagyaróváron állandó szereplői a társadalmi ünnepeknek, eseményeknek (mint pl. Március 15-e ünnepély, Hősök napi megemlékezés, Ipartestületi évfordulók és a különböző fesztiválok megnyitóin díszfelvonulással szolgálnak. A helyi ünnepek színvonalát is emelik, a falu életében fontos szerepet betöltő Szent Márton napi hagyományos, díszes lovas felvonulást vezetik.
Kapcsolatot tartanak az ország több lovas hagyományok ápolóival, ilyen kapcsolat révén adtak díszfelvonulást Kőszegen a Jurasics napokon.

Marionett Bábcsoport

Az óvónőkből és óvodai dolgozókból álló csoport először 1986-ban állt össze, hogy Mikulás esten szórakoztassa a nagy számú gyereksereget. Összetartásuk, lelkesedésük biztatást adott arra, hogy ők legyenek megmentői a Méry tanító úr gazdag hagyatékának. 1987- ben átkerültek a marionett bábok, a kellékek, díszletek. Szabadidőt is feláldozó, családjuk segítséget is igénybe vevő rengeteg munkával mindent felújítottak és tanulták, gyakorolták a darabokat, meghívásoknak tettek eleget. 1992-től tartják a Bábos Napot Méry Vince emlékére. Kezdetektől nagyon jó kapcsolatot ápolnak a felvidéki községek bábosaival.

Legénycéh

A régi legényélet hagyományát követve alakították a búcsú megtartásában, lovashagyományok ápolásában aktív fiatalok. Közösségi élet szervezésében fontos szerepet vállalnak. Segítően viszonyulnak lakóhelyükhöz, a lakóssághoz. A nagy hóeséskor több helyre elmentek segíteni.Árvízvédelemben is kivették részüket.

Tagfelvétel:
Belépési nyilatkozat aláírásával és a Taggyűlés elfogadásával lép életbe. Éves tagdíj: 1200.,-Ft, diákoknak: 600.,-Ft. 2013 évtől 1500 Ft. Diákoknak maradt 600 Ft.

1 % felhasználása:

2009 évben átutalt 167.956.,-Ft-ból, működési kiadásokra: 15.706.,-Forintot, Kápolnák felújítására: 114.000.,-Forintot, Művészeti csoportjaink ruházatára: 38.250.,-Ft-ot fordítottunk.

Adószámunk: 18527098 - 1 - 08

Ezúton is köszönjük az 1 % felajánlását minden támogatónknak!

Támogatások:

A Lovasbandérium, a Néptánccsoport és a Népdalkör ruházata folyamatosan pótlást igényel.
Kezdettől pályáztunk a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatására.A néptáncos és lovas ruhákat nagy részét köszönhetjük az Alapnak.

NCA pályázaton elnyert: 123.050.,-Ft, ezen kiadásainkhoz nagy segítséget jelentett.

NCA pályázatból műszaki felszereléseket tudtunk beszerezni, amelyek feltétlen szükségesek a működéshez.

Kápolnák felújítása a Megyei Önkormányzattól, 130.000.,-Ft pályázati támogatást nyertünk. Három darab Fő út (Kossuth Lajos út) melletti építmények szépen felújítva a rendezett faluképhez nagyban hozzájárultak.

A helyi Önkormányzat évente lehetőséghez mért támogatása alapot és egyben elismerést is nyújt tevékenységünkhöz.

Megyei Önkormányzat a már hagyományossá vált Bertóké Napok néptánc-találkozót is támogatta.

A Lajta Néptánc egyesülettel közös rendezvény fő támogatója a Duna Takarékszövetkezet.

A régi iskola épületének közösségi célra való átadása után tényleges közösségi használat megvalósult pályázat segítségével és egyesületi tagok nem kevés társadalmi munkája által./Lsd.: Aktuális/

Darányi Ignác Terv - Közösségi Ház felújítása
2013-06-20- tól 2015-05-08-ig  Európai Unió és Magyarország kormánya támogatása:
11 899 770 Ft

Természeti, kulturális, történelmi, épített örökségünket fenntartó, elérhetőségét javító és az identitástudatot növelő kezdeményezések támogatása,
VP6-19.2.1.-81-1-17

Főbb változások: A törvényi szabályozás értelmében végrehajtottuk az Alapszabály módosítását. A Győri Törvényszék 2016 július 16-án jogerőre emelte a változások bejegyzéséről szóló Végzést.

A módosított Alapszabály szabályozza a tagsági viszonyt is, mely lehet a tag döntése szerint pártoló, vagy tiszteletbeli is. A tagdíj egységesen évi 1600 Ft

Az Elnökség tagjai: Süli Józsefné elnök.Darázs Jenőné titkár. Polreisz Imréné házi pénztár kezelésével megbízott elnökségi tag.

Megbízatásuk 2017 december 31-ig szól

Közgyűlés 5/2017/12.14) sz. Határozata szerint a megbízatás 2019 december 31-ig szól.

A 2019 december 19-én tartott közgyűlés megválasztotta az új Elnökséget.Titkári tisztségre nem sikerült választani, de továbbra is fennáll az arra való igény.

Közgyűlés 6/2019(12.19) sz. Határozata: Elnök: Galgóczi Attila. Titkár:Darázs Jenőné. Házipénztár kezelésével megbízott elnökségi tag: Smuck Ilona.

Megbízatásuk két évre szól./2019 december 31-2021 december 31/

Közgyűlés döntött az egyesület új székhelyéről.

Közgyűlés 7/2019(12.19) sz.Határozata: egyesület székhelye: Halászi, Kossuth Lajos utca 51./Közösségi ház, a közgyűlés tartásának helye.

2021 december 11-én a Közgyűlés döntött az új Elnökség 5 évre szóló megbízatásáról, mely 2021 december 31-től 2026 december 31-ig szól.

Galgóczi Attila elnök

Scheib Zsuzsanna titkár

Smuck Ilona elnökségi tag

Továbbá döntött az éves tagsági díj összegéről, ami 2000 Ft.

2024 május 16-án a Közgyűlés döntött a közhasznúvá válásról